2024.07.14.
Kft alapítás

Kft alapítás

Ismerje meg a Kft alapítás részleteit és költségeit! Látogassa meg oldalunkat és tudjon meg többet most!

Kft alapítás feltételei és költségei

A kft alapítás számos vállalkozó és kisvállalkozás számára az egyik legvonzóbb céges forma Magyarországon. A korlátolt felelősségű társaság (kft) különösen népszerű a kis- és középvállalkozások körében, hiszen a tagok felelőssége korlátozott a társaság által vállalt kötelezettségekért. Ez a cikk részletesen bemutatja a kft alapítás legfontosabb lépéseit és feltételeit, valamint kitér a költségekre is.

A kft jellemzői és jelentése

A korlátolt felelősségű társaság, röviden kft, egy olyan társasági forma, ahol a tagok csak a bevitt vagyoni hozzájárulásuk mértékéig tartoznak felelősséggel a társaság tartozásaiért. Az alapítók dönthetnek arról, hogy a teljes vagyonukkal vagy csak a befizetett összeggel állnak helyt a cég tartozásaiért. Az utóbbi esetben a tagok nem felelnek személyes vagyonukkal, csak a társaság vagyonával. Ez a forma kedvezőbb lehetőségeket kínál a vállalkozók számára, hiszen kisebb a személyes kockázat.

Egyszemélyes kft alapítása

Lehetséges egyszemélyes kft-t is alapítani, ebben az esetben nem társasági szerződés, hanem alapító okirat készül. Az egyszemélyes kft alapítás szabályai gyakorlatilag megegyeznek a többszemélyes kft alapítás szabályaival. Az egyik különbség, hogy az apportot, azaz a nem pénzbeli hozzájárulást, az egyszemélyes kft esetén a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig teljes egészében rendelkezésre kell bocsátani.

Kft alapítás lépései

A kft alapítás egyik legfontosabb lépése a törzstőke biztosítása. A kft törzstőkéjének minimum értéke 3 millió forint, amely lehetőséget biztosít arra, hogy a vállalkozás sikeresen működhessen. A törzstőke alakulhat pénzbeli vagy nem pénzbeli hozzájárulással is. Az utóbbi esetben az apport értékét a társasági szerződésben kell rögzíteni.

A törzstőkéhez a tagok vagyoni hozzájárulása, azaz a törzsbetét járul hozzá, amelynek minimum értéke 100.000 forint lehet. Ha a társasági szerződés rendelkezése szerint a teljes pénzbeli hozzájárulást nem kell befizetni a nyilvántartásba vételig, akkor a tagok az osztalékfizetés szabályai szerint, akár 1 évnél hosszabb idő alatt is teljesíthetik kötelezettségüket.

Ügyvezető és székhely kiválasztása

A kft törvényben meghatározott intézményrendszere szerint a legfőbb döntéshozó szerv a taggyűlés. Az ügyvezető lehet egy vagy több személy, illetve másik gazdasági társaság is elláthatja az ügyvezetői feladatokat. Fontos, hogy az ügyvezetők nagykorú és cselekvőképes személyek legyenek, akik munkaviszonyban vagy megbízási szerződés alapján látják el feladataikat.

A kft alapítás során szükséges egy bejegyezhető székhely kiválasztása is, amelyhez beszerezhető a székhely tulajdonosának hozzájáruló nyilatkozata. A székhely a cég központi ügyintézésének helyéül szolgál.

Cégnév és tevékenységi körök

A kft alapításkor különös figyelmet kell fordítani a cégnévre, mivel két azonos nevű társaság nem létezhet. A név legalább 3 karakterben el kell, hogy térjen más társaság nevétől. Emellett a kft tevékenységi köreit is meg kell határozni, amelyeket a Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere (TEÁOR) tartalmaz.

A kft alapítás költségei

A kft bejegyzési kérelmét és a szükséges dokumentumokat a társaság székhelye szerint illetékes cégbírósághoz kell benyújtani, ügyvédi közreműködéssel. Az egyszerűsített elektronikus cégbejegyzés illetékmentes, ami kedvezőbb lehetőségeket kínál. Az ügyvédi díjak változóak lehetnek a kft összetettségétől és a pénzbeli hozzájárulás mértékétől függően.

Ügyvédi segítség a kft alapításhoz

A kft alapítás során tanácsos ügyvédi segítséget igénybe venni, hogy minden jogi követelménynek megfeleljen a vállalkozás. Az Újváry Zsolt Ügyvédi Iroda professzionális segítséget nyújt a teljes folyamat során, biztosítva, hogy a cége zökkenőmentesen induljon el. Az ügyvéd által ellenjegyzett létesítő okirat elengedhetetlen a sikeres kft alapításhoz.

Legyen szó egyszemélyes vagy többszemélyes kft alapításról, az ügyvédi közreműködés nélkülözhetetlen a jogi pontosság és a sikeres cégalapítás érdekében.

Ingatlan többségi tulajdonos jogai

Az ingatlan többségi tulajdonos jogai különösen fontosak és gyakran előtérbe kerülnek, amikor egy ingatlan osztatlan közös tulajdonban van. Az ilyen jogi helyzet számos kihívást és vitás kérdést hoz magával, amelyeket célszerű tisztázni annak érdekében, hogy a tulajdonostársak közötti együttműködés zökkenőmentes legyen.

Az osztatlan közös tulajdon fogalma

Közös tulajdon esetén egy ingatlannak több tulajdonosa van, és mindegyik tulajdonos ugyanúgy jogosult az ingatlan birtoklására, használatára és azzal való rendelkezésre, mintha egyedüli tulajdonos lenne. Az ingatlan többségi tulajdonos jogai azonban speciális helyzetekben előnyt élvezhetnek, különösen, ha a döntéshozatalról van szó.

Tévhitek a közös tulajdonról

Számos tévhit kering az osztatlan közös tulajdonnal kapcsolatban. Gyakran hallani, hogy a tulajdonostársak csak a tulajdoni hányaduknak megfelelő ingatlanrészt használhatják. Ez azonban nem igaz, mivel minden tulajdonos az egész ingatlant használhatja. Továbbá téves az a feltételezés is, hogy csak annak kell fizetnie az ingatlan fenntartási költségeit, aki ténylegesen használja azt. Az ingatlan fenntartásához szükséges költségeket minden tulajdonos a tulajdoni hányada arányában köteles viselni.

Az elővásárlási jog

Az ingatlan többségi tulajdonos jogai közé tartozik az elővásárlási jog is. Ez azt jelenti, hogy ha valamelyik tulajdonos el kívánja adni a tulajdoni hányadát, a többi tulajdonosnak elővásárlási joga van arra. Ha az eladó tulajdonostárs kapt egy vételi ajánlatot egy külső felektől, erről értesítenie kell a többi tulajdonostársát. Ha bármelyik tulajdonostárs elfogadja az ajánlatot, akkor az eladási szerződést vele kell megkötni.

A használat megosztása

Ingatlan többségi tulajdonos jogai közé tartozik az ingatlan használatának megosztása is. Célszerű, ha a tulajdonostársak írásban megállapodnak az ingatlan használatáról. Ez tartalmazhatja az ingatlan területi vagy időbeli alapú megosztását is. Területi megosztás esetén meghatározzák, hogy az ingatlan mely részét melyik tulajdonos használhatja kizárólagosan. Időbeli megosztás esetén pedig például egy nyaraló különböző részei kerülhetnek más-más időszakokban használatra.

A közös tulajdon megszüntetése

Az ingatlan többségi tulajdonos jogai magukban foglalják a közös tulajdon megszüntetésének lehetőségét is. Három fő módja van annak, hogy megszüntessék a közös tulajdont:

  1. Természetbeni megosztás: Az ingatlant ténylegesen megosztják a tulajdoni hányadok arányában. Ez azonban nem mindig lehetséges, például ha a telekméret hatósági előírások miatt nem felel meg a helyi rendeleteknek.
  2. Kivásárlás: Az egyik tulajdonostárs kivásárolja a többiek tulajdoni hányadát. Ha a tulajdonostárs az ingatlanban lakik, a bíróság kötelezheti őt a kivásárlásra.
  3. Közös értékesítés: Az ingatlant közösen értékesítik, és a vételárat a tulajdoni hányadok arányában felosztják.

Záró gondolatok

Az ingatlan többségi tulajdonos jogai alapos ismeretet és körültekintést igényelnek. A jogszabályok és a tulajdonostársakkal való hatékony kommunikáció segít abban, hogy a közös tulajdon ne legyen állandó viták forrása. Érdemes jogi tanácsot kérni, ha valaki bizonytalan a jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatban, hogy a legjobb döntést hozhassa meg a közös tulajdoni helyzet rendezésében.